Munkács II.

van 16 percem a gép lemerüléséig. Nem találom a töltőt, úgyhogy gyors leszek.
A napjaink most a bibliaiskola tölti ki. MInden nap 200 gyerek jön a templomba, egyszerre, a cigánytelepről hozza őket a helyi Bandi. Ez úgy történik, hogy bemegy a telepre, és kiabálni kezd, hogy "gyertek a templomba! " És jönnek!! Útközben azt kiabálják, hogy "Jézus az Úr! Jézus az Úr! " :)
És reggeltől ebédig itt vannak. 5 darab 40 fős csoportba vannak osztva, és ilyen állomásos rendszer-szerűen foglalkoztatjuk őket kézimunkával, sporttal, beszélgetünk az egészségről, Istenről; és hillsongot énekelnek kívülről, 'ragasztékoznak', és hajtogatnak, és persze ordibálnak... Nagyon kimerítő, de nagyon izgalmas az egész. Jó, hogy a része lehetek. A gyerekek nagyon drágák, még ha elevenek is. Persze rögtön lettek kedvencek.. (találtam egy Boriskát :p)

Most megtaláltam a töltőt, úgyhogy írok még. :p (bármennyit tudnék)
Nem tudtok rámszólni, hogy hagyjam abba, de legalább élhettek a jobb felső sarokban levő ikonok nyújtotta segítséggel :P

Említettem a telepet. Tegnap előtt voltunk bent. (mindhárom kép ott készült) Nem lehet leírni, de még a képek sem hitelesek. Ott kell lenni, látni kell a gyerekeket, belelépni a csatornába, érezni a szagot.. Minden antiszociális, kőszívű embernek felírnék egy-két ott töltött órát.. biztos vagyok benne, hogy hatna.
Ugyan azok a kis egyszobás vályogházak, 6-10 emberrel bennük. 9 gyerekes családok, teljes szegénységben. Több házba is bementünk, ételt, pénzt vittünk, imádkoztunk. Az egyik helyen, miután ezt megtettük, a családfő szeretett volna imádkozni értünk. Hát, miért is ne.. Imádkozott, és nem tudom, miért, de elkezdtem sírni. Végig folytak a könnyeim. Mikor felnéztem,láttam, hogy mindenki sír. Nagyon különleges pillanat volt...

Aztán tegnap előtt bemerítés volt a Latorca folyóban, 67 fehérruhással. Mi főztünk a 300 emberre, valami megnevezhetetlen levesszerű izét, de nem lett annyira rossz, mint aminek hittem...
Tegnap gyülekezeti alkalmunk volt, ami számomra elég rázós volt... A lányok lebetegedtek, elment a hangjuk, so én fordítottam a pásztort. ez volt az első, hogy így fordítottam in front of mindenki, és nagyon izgulós lévén nagyon izgultam. közben hirtelen kijött az egyik csaj bizonyságot tenni, de annyira érthetetlen déli akcentusa van, hogy azt inkább nem mertem bevállalni.. Vicces volt, mert a dicsőítésen kívül minden lehető szolgálatban benne voltam. Fordítottam az elején, és felkonferáltam a drámát, amivel készültünk. Gyorsan lerohantam, és beálltam a drámába. Majd ruhát le (ugy értem, a ruhát, amit a ruhámba vettem:) , vissza fordítani, és énekelni a "hungarian choir" -ral, majd maga a prédikáció, és az úrvacsora. Kemény menet volt, de így, hoyg már túl vagyok rajta, jó :)

Egyébként nagyon jól érzem magam, teljesen kivirágoztam. Sok mindenben változtam, és nem nagyon akarok hazamenni sem :) De még van 3 napunk, úgyhogy inkább ezekre koncentrálok...
Mennem kell, mert már itt vannak a pulyák, megyek kekszet osztani, és 20 perc múlva kezdődik az állomásos buli.

Csók a családnak :)