a debreceni csapvíz nagyon finom

• Tegnap megjöttünk Debrecenből. Illéske szobájában aludtam. Mese után, elalvás előtt mondtam neki, hogy mondjon már nekem valami szépet, mielőtt elalszom.

-Hogy élted?
-Hát, például mondd azt, hogy 'annyira szeretlek mint...' és találj ki valami szépet, aminek örülök.
-Jó. Akkol annyila szeletlek, mint a tóddaniiiit.
-Tényleeeg?
-Igen. Annyila.
jajjdejó... :D Aztán úgy döntöttem, mégiscsak megtiszteltetésnek veszem. :) Aki ismeri Illést, az tudja, hogy ha ilyet mond neked, akkor tényleg szeret. :)

• Még mindig nem állítottam át a telefonomon az órát. Jellemző, hogy az ilyenekre akkor kerül nálam sor, mikor egyszer már megjártam vele... Reggelre Munkácsy-t terveztünk, és egy órával előbb keltem fel. Mindegy, legalább nem késtem el. A kiállítás jó volt, nekem tetszett, de nem tudok róla túl sok mindent írni, mert látni kell.
  

Meglepő volt, hogy a képei tényleg feketék. És nem csak kicsit. Azon gondolkoztam, hogy milyen lehet, ha az ember végre alkot valamit, valami maradandót, de egy apró hiba, a bitumenes alapréteg miatt valószínű, hogy még 50 év, és egy fekete paca lesz az egész...
Mindenesetre most már megvan az része az alapműveltségünknek, amit mindig is emlegetnek az emberek. :) És megint tanultam, méghozzá azt, hogy ha csak úgy belógsz egy lakópark kertjébe körülnézni, tegyél úgy, mintha ott laknál már 5 éve, vagy mintha valami célod lenne ott, mert akkor senki nem jön oda hozzád, hogy mitkereselitt :) Tényleg köszi, hogy eljöttetek velem.

• Este ifi, filmnézés. Elég sokan voltunk a kisifiből. Mármint a decibelek száma alapján többen lehettünk, mint általában..Most Repülő cirkuszt nézek :D Mintha már nem lennék elég fáradt így is...
  

• Holnap reggel próba, de legegalább most nem hatkor. És most először remélhetőleg az egész bagázs jön. Egész jól állunk, 22-ére (kisifisnap) kész leszünk, ha minden jól megy. Már csak a programot kell összeállítani, és gyorsan szét kéne híresztelni, mert még senki sem tud róla. A nagyifisek nagyon jófejek, felajánlották, hogy segítenek a szervezésben, meg csinálják a Láthatatlan színházat is, úgyhogy örülök. :)

• Tegnap megtudtam, hogy 2 előadásunk minimum lesz decemberben a Komisszal :) Még egy ok, amiért várom a telet :) Jóleszjólesz :)

• karácsonyra kandallót szeretnék a nappaliba :D

Éjfél van, megy a himnusz, (most volt a cintányér xD) kezdődik az éjféli mix, én meg megyek aludni. (:

tartós béke..?

eper üzenete 22:51:
vördpiisz
Borii üzenete:
mikor jössz? (: (ifire: szerk.:)
eper üzenete:
igen
Borii üzenete:
jó
Borii üzenete:
hogy vagy egyébként?

utolsó üzenet érkezett: 2007. 10. 27. 22:53
=(

Jelenleg azt szeretném a legjobban, ha esne az a sok, nagy, hideg, fehér hó :) Szeretném, ha lenne egy fekete kandallónk, és egy kis csendet is szeretnék most, ha nem baj..
nem kell már soká várni :)

Mennyből az angyal, avagy bori megemlékezik...

"És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt?
Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”

Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik –
Ők, akik örökségbe kapták –:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?"

Életem legcikibb élménye

Időpont: idén nyár, helyszín: Prága, Dejviczska-metrómegálló

Kati: -Az a gyanús kinézetű kopott rózsaszínpólós fickó minket néz. Már régóta. Úristen! Idejön!
Dóri: -Váá. Kati, téged néz. Nagyon közel jött. Olyan, mintha akarna valamit mondani. De ijesztő. Mintha most szökött volna az elmegyógyból.
Bazsi: -Nyugi, mindjárt jön a metró, mi meg elmegyünk.

Jön a metró. Felszállunk. Ő is felszáll!! Leülünk.
Kati kellemetlenülmosolyogva: -Jaj neee! Mellém ült.
Bori: -Ülj arrébb eggyel!
Kati: -Nem, az túl feltűnő lenne.
Bazsi: -Nagyon vigyorog. Téged néz, Kati. Aszti, ha rádmászik itt nekünk, megverem. Ha gáz lesz, helyet cserélünk, te ülj ide, én meg elkezdem ütni. Szerintetek befér a feje oda a két vas közé? :) Na nézdmár, ő is nevet! Persze, még kiderül, hogy érti :D
Tomi: -Mekkora lenne, ha felállna, hogy: jéé, ti is magyarok vagytok? :D
Kati: -Ez nem vicces. Ne ijesztgessetek. Tudjátok, milyen rossz mellette ülni? Most például kit néz?
Bori: -Szerintem Dórit. Vagy téged az ablakból. Mindenesetre valakit ott szembe nagyon bámul, és az nem a Balázs.
Kati: -Bazsi, kit néz?
Az ember balra fordulva hörgő hangon mondja Katinak: -TÉéégedet!
Kati előre nézve: -Mit mondott?
-Asszt mondtam, hoty tégedet nésszlekk!
Kati rávigyorog: -Hanyadik megálló ez?
-A haaarmadik.
-Jó, akkor mi most leszállunk.

Felálltunk, arrébb mentünk egy métert, de még volt egy perc az útból. Majdnem meghaltunk a nevetéstől. Mi végre kiszállunk, a fickó megy tovább, és röhög rajtunk az ablakból. (:

"maradj otthon, nézzél tévét" (:

Itthon. Lebetegedtem. "Maradj otthon, nézzél tévét"-állapot. (aki nem tudja hogy mi ez, nem hallgat elég mr2-t :D )
Semmittevés. Felkelek, beveszem a gyógyszert, vissza a kanapéra. Köhögök kettőt. Bekapcsolom a tévét, de a brazil szappanok, a telesoppos reklámok, és a délamerikai meztelencsiga-populáció-gyérülésről készült dokumentumfilmek helyett inkább az alvást választom. Alszok még egyet, és az egész kezdődik előről. Nincs kedvem se olvasni, se tévézni, se gitározni. Festeni lenne kedvem, de nem tudok, Sára nem akar velem Catanozni, írni is szeretnék, csak nincs miről. Maximum a neocitrál pozitív hatásait tudnám most fejtegetni, vagy a mai napom fénypontját, mikor 2 ifissel beszélgettem 8 és fél percig a lakásajtóban az IT crowd 2. évadjáról és egyéb fontos dolgokról az életben :P Deee öö.. hagyjuk inkább...
Nézem az órát egész nap, és azt várom, hogy legyen már nap vége. Még csak 30 órája vagyok itthon, de már elegem van. :) Legyen már vége, hadd menjek vissza pörögni!
A csütörtök hajnali (!) zenekarpróbát meg előre várom :) Komolyan. Csak addigra legyen jobban...

Tényleg, a héten/jövő héten nem akar valaki eljönni velem Munkácsy-kiállításra? Nemigazhogysenkitsemérdekel!! :(
D! (: Emlékszel, régen megbeszélgettük a múzeumosrandit! hmm? ;)

You

Ma egész nap, és múlt héten is folyton ezt hallgattam
Hihetetlen békesség, és Istenbe vetett bizalom, amit kapok ettől a számtól, Isten szeretetét érzem, akárhányszor csak meghallgatom. (: köszönöm annak, aki megírta! (:
Hillsong United: You

"As I pray, and wait upon the Lord
I know your grace and now i am restored
As i think of all you've done for me
A mystery of your love

Who walked upon the sea?
Who lived to die for me?
You, Lord
You, Lord
You Are Lord"

kicsibori (:

Megtaláltam a naplót, amit anya írt nekem születésemtől kezdve. Ezt üzentem magamnak 1999 elején (: : (a kép -azt hiszem- 1995-ben készült)

Hegedülni tanulok, és már bírok egy kicsit hegedülni. Nemsokára 6 éves leszek. Van nekem egy legóm, nagyon szeretek vele játszani. Ha nagy leszek, ovónő leszek, vagy tanár, rajz, vagy hegedű. 6 gyerekem lesz, még nem tudom, hol fogok lakni. A férjem szőke hajú lesz, talán orvos.
Kedvenc ételem a rántott sajt és a gofri. Kedvenc italom Szóda, sprite. Kedvenc fagyim a vanília, kedvenc ruhám a bohócruha, masnis ing. Kedvenc szín: lila.

Érdekes visszaolvasni, magamra ismerek benne 8) Remélem, nem túl sok teljesül ezekből :P (gondolok itt főleg a 6 gyerekre :)
Viszont a stílusom nem sokat változott. Úgy emlékszem, tanultuk Bibliakörön, hogy az ember személyiségének legnagyobb része már 6 éves kor előtt kialakul, utána csak formálódik. Érdekes :)
Szivesen nosztalgiáznék még egy kicsit, de megint sielek.

tegnap

kezdjük mondjuk teganap.
Délután Andinál voltam a lányotthonban gitárt tanítani. MEgmutatta a szobáját, hogy kivel alszik, mit csinál napközben. Érdekes volt. A gitározás mellett/helyett nagyon jót beszélgettünk arról, milyen volt a táborban, hogy tért meg, mikor jött a Remibe, milyen jegyei vannak és mit tanul a szakácssuliban, kit nem szeret a lányok közül, hogy szökött egyszer el a Remiből. Úgy beszélt a szökéséről, mint aki elhatárolódik régi önmagától (: Tök jó volt meghallgatni (:
Azután futás Sárival a Vörösmartyba. Ott volt a fél iskola, Aranyék, de még a Kali is! "Jéédejóó, az ott a Kali?" (: "Éésigeen." (: (Jaaj, most eszembe jutott, hogy milyen jó volt Szerbiában! )
A Bál a Savoyban határozottan jobb volt, jobb mint a tavalyi 5 összesen. Ezt pl. az a csekélység is mutatta, hogy nem ment haza a közönség 3/4-e az első felvonás után :D
Egész tetszett. (bár én még mindig a tavaly előtti Malom a pokolban-ért vagyok oda, és azóta egyfajta csalódás minden egyes előadás.. =/ ) Legjobban egy-két karakter, a steptánc tetszett, nomeg a zenekar!! Nem tudom, hogy csinálták, de ötvözték az operettet a jazz-zel. Hatalmas swingdobolások voltak benne, meg egy csomócsomó hangszer, fúvósok és vonósok, hárfa satöbbi :) És még ismerem is az egyik vokalistát :)
Itthon rögtön az ágyba.. Az jutott az eszembe félálomban, hogy cukros liszt. Ezt feltétlen közölni akartam veletek.
Oh-oh, nem tudom folytatni, borul a ház... akkor a mai napot majd holnap. ):

Ezek az emberek mindig meglepnek valamivel! (:

[szükséges háttérinformáció: új énektanárom van, mert az előző (és az azelőtti és az azelőtti is:) elment babázni]

Ma énekóra végén kimentem a tanári asztalhoz a tanárnőnek megmutatni valamit a füzetemben. Egyszer csak minden előzmény nélkül beközli mosolyogva Carmina Burana cd pakolgatás közben, hogy "az én férjem is baptista ám!" :) Döbbentem, mert nem emlékeztem, hogy mondtam volna neki, hogy hívő vagyok. Elkezdte mondani, hogy hozzánk jártak, még mikor Kálmán volt a lelkész, a férje még "kántorkodott " is az imaházban :) Ő a babaszobából hallgatta mindig az igehirdetést, de a gyerekeivel mindig szerettek játni. Mondta, hogy hallotta, hogy azóta apa a pásztor. Mostanában nincs idejük, mert a férje is főiskolán van, stb., de szeretnének egyszer-kétszer visszajönni. Meghívtam őket, hogy jöjjenek el, ha másnem karácsonykor, vagy nem is tudom..
Már csak azt nem értettem, honnan udhatja, hogy én hívő vagyok?? Rám van írva, hogy Jézushoz tartozom? Vagy csak nagyon hasonlítok Révészlajosra?? :) A következő mondata az volt, hogy "ja, egyébként az irodalom tanárodtól tudom, hogy te is baptista vagy. Mondta múltkor a tanáriban ". (izéé, én vagyok a tanáriban a téma??)

Aztán hazafele levontam a következtetéseket. Jó, hogy a tanáraim nem arról ismernek, hogy milyen jó fogalmazást írok, vagy hogy már 5 igazgatóim van, vagy hogy öngyilkos lettem.(mert sajnos ilyenünk is van.. végül is ők is nagy port kavartak..) A tanáraim arról ismernek, hogy én Isten gyermeke vagyok :) Még akkor is, ha ezt ilyen szavakkal fejezik ki: vallásos, baptista, keresztény. Múltkor Vasváris imakörön azt imádkoztam, hogy minket úgy ismerjenek, hogy mi vagyunk azok, akik Istenhez tartozunk. Hát, jó úton haladunk :) Igen! Azt akarom, hogy rólam rögtön mindenki Istenre asszociáljon 8)
Most eszembe jutott egy idézet. Angol az eredeti, de lefordítom, hogy mindenki értse:

"és mit gondolnak majd az emberek? Remélem, bármit is teszek, azzal azt érem el, hogy Istenre gondoljanak " :)

Vinyéről

hát, megjöttem. A Vinyén töltött hétvége nagyon jó volt. Jó társaság, jó hely, távol a civilizációtól és a pannonos térerőtől, kettőt lépsz, és kint vagy az esőillatú természetben, úgyhogy nekem ez most mind nagyon jól esett :) Jó lett volna még maradni egy-két hétig. El tudnám képzelni, hogy nem jövünk haza, hanem itt, Vinyén ezzel a 25 emberrel kialakítjuk a saját kis kommunánkat... :) Meglenne, hogy ki mikor csinálja a reggelit, ki a napi felmosós, és persze áhitatvezető, ki melyik napszakban megy zuhizni, az erdőben minden nap gombát és szedret szednénk, amit aztán minden szombaton árulnánk a vinyei piacon, és ebből keresnénk meg a kenyérre és teafűrevalót... :) Mindenesetre, egy ideig jól ellennénk :)
VOLT: 2 jó tanítás, hangulatos dicsőítés, jamelésen sékerezni próbálás :), reggeli torna, (ami csak arra volt jó, hogy még nap elején beázzon a cipőnk 8)) sokórás fárasztó túra sok-sok egymáshoz nagyon közeli szintkülönbséget jelölő vonalkával, mirjam-majdnemmegölt-demiótaapetőfirádióthallgatom,
-életben-maradok mondatokkal:). Közös Bibliaolvasás (szabad értelmezéssel? :p), nagyonfáradtan társasjátékozás nagyonsokáig, gesztenyesütés :) , ujjmegégetés, sokáig forróvizeszuhanyzás, szélerőműnézés,- és hallgatás, palacsintatorta, sírás, nevetés, hajnalig tartó őszinte beszélgetések :)
tehát úgy minden összejött, ami egy jó ifis hétvégéhez kell :)

A következő hetem így néz ki: (és kiírom, hogy bárhol is vagyok, meg tudjam nézni, hogy mikor mit kell csináljak. És ne felejtsek el semmit :) )
Hétfő: iskola, zenekaros próba, majd gitározás andival. Meg kéne nézzem a következő két számot, és gitárórára is kell gyakoroljak.
Kedd: illést oviba, iskola, majd készülés a gitárórára, majd gitáróra :)
Szerda: iskola, (kezd uncsi lenni...) este színház sárival, és Vörösmarty-csemegével 8)
Csütörtök: illést oviba, iskola, gitár vikivel. Eszembe jut, hogy kéne gyakorolni a következő gitárórámra..
Péntek: iskola, kisifis próba (?), 6tól ifi, utána violanénis -énekpróba. utána brain-storming a konfiról.
Most eszembe jutott, hogy el kéne kezdeni a filmet a pályázatra... Még sose csináltam ilyet, de -a tavalyiból kiindulva- hátha összejön :P Van már 1-2 ötletem, csak egyikről se érzem azt, hogy ez az az ötlet, amire várok..

Ha van rá időd, olvasd el a Példabeszédek 11-et. Érdemes minden mondatán külön elgondolkodni :)

Vinyére

háát, a mai napon is túl vagyok. Illetve a felén. Megint nem lesz időm normálisat írni, mert késésben vagyok. (ezjúúzsöl :) Csakegy pár mondat rólam..
Szóval most indulunk Vinyére. Végeztem az összepakolással, és befértem egyetlenegy iskolatáskába!! :D (persze ez is csak azóta megy, mióta az MR2-t hallgatom ;) Vártam ezt a hétvégét. jólesssz :) Azt várom, hogy Isten szóljon itt is hozzám, kapjak tőle új iránymutatást, meg felfrissülést :) és a sok beszélgetés gyakorlatilag a legjobb barátaiddal 8) hmmm :) A héten kneifelanna-hiányom volt, úgyhogy ezt is pótolom majd 8)
Ennyi mára, meg holnapra is, de utána meg lesz miről írni :)
Legyen áldott hétvégétek nektek is! :)
(.... már megint túl sok mosolygósat használtam... )

vegetálok...

A héten rengeteget tanulok. Többet tanultam az elmúlt 3 napban, mint az eddig egész tanévben. Tegnap délután 3tól este 11ig nagyjából folyamatosan... Bioszt a szobámban, törit a fürdőkádban, franciát a vécén ülve, vacsora közben matekházi, az ablakban kémia, hátha ott, 4 emelet magasan nem alszom bele...
Ma megírtam az 5. dolgozatom is a héten, még van hátra 3. Meglátjuk, milyen lesz. Remélem mostmár meg is fog látszani a tanulás. (ide most írtam egy féloldalas önsjanáltató részt, de kitörlöm, mert fölösleges.)

A legrosszabb az, hogy pár napja egy betűt nem olvastam, egy filmkockát se néztem, nem gitároztam, nem futkároztam illéssel, senkit nem hívtam fel telefonon, hogy csakúgy, nem hallgattam zenét (!). Magyarul nem élek. Átkapcsoltam vegetatív üzemmódba, robot-pilótára. (have u tried to turn itt off and on again?:) Mident rutinból végzek, csak hogy ne haljak meg. Annyira még nem vészes a helyzet, de nem fogom sokáig bírni..
Viszont vannak még pozitív dolgok az életben, mint például olyan igeverset olvasni, amit biztos hogy csak azért tettek be a Bibliába, hogy az most nekem szóljon :) Vagy hogy tegnap rántottsajt volt az ebéd (: Vagy hallgatni, mikor Natália néni azt fejti ki, hogy "nyjéeked nincs júúkás fóógád, nyjéem kápni pápíírt. " Vagy bocsánatot kérni valakitől, és megbocsát, nem úgy, ahogy te azt elgondoltad és lejátszottad ezerszer a fejedben. Vagy reggel kerülőúton menni az iskolába, csak azért, hogy azt a gyönyörű sárga levelő fát lássam megint...

és egy egész hétvége az ifivel. Soha jobbkor! :)

A bejegyzés, amit 4 perc alatt írtam

4 perc múlva el kéne induljak. Eddig itthon, most kezdődik az élet.
A mai nap előzményei: Tegnap este 8kor megtudtam, hogy nem csak töriből, hanem bioszból is írunk. Nem volt lelkierőm nekiállni egyiknek sem. Aztán egy bögre kávé és egy kis Bibliaolvasás után elkezdtem végre... Egy-kettőre végeztem is :) Najó, csak fél egyre, és még csak a biosszal, de éppen elég az ahhoz, hogy ma teljesen fáradt legyek.
2 perc múlva fogatmosok, felveszem a cipőm, és elindulok az SZTK-ba. Fogorvoshoz megyünk fél óra málvára. CSak 20 perc az út, de kerülök, mert nem szeretek a másik úton menni. Túl sok ott az ember, és ilyenkor nincs kedvem hozzájuk...
Remélem Natiália tanárnő kísér minket a cjúúki óórossz kiejtesseveel és a " leni óórossz közmondas mondja : hááláál élöt nnyémkáápni levegöt (: " - eivel. (: )
Ha 5, csak 5 perccel később érünk vissza a fogorvostól, nem írunk töriből dolgozatot (ami nekem igencsak előnyös lenne :) LÉcciléccciii..

életem 3. rakottkrumplija (:

Elkészült és finom is volt! (:

szabadnapos

A tanárok nyaralni mentek :) Úgyhogy van egy egész napom, amit itthon tölthetek :)
Először is, reggel 10kor keltem!! Aztán összepakoltam, lezuhiztam, reggeliztem. Most meg írok. Ha anya végre lerakja a telefont, megyünk is vásárolni, majd utána irány a könyvtár. Majd lemegyek a rámpaépítésre. Nagyon jól haladnak. Most épp betonoznak, de remélem, később majd tudok valamit segíteni..
Délután gitárbolt Isivel (már egy hete ígérgetem, hogy elviszem abba a boltba, "ahol nem kenyeret, meg tejet, csokit és ásványvizet lehet venni, de nem ááám, haneeeeem: gitárok vannak mindenhol, meg dobszerkók, és pengetők". Olyan édes, mindig nevet, mikor ezt elmondom neki:)
Este ifi :) Most a boldogságól lesz szó. [Olyan jó, hogy a péntek az ifi miatt mindig a fénypontja a hetemnek :) Bevallom őszintén, eddig néha nagyobb kedvvel mentem oda, mint imaházba vasárnaponként. DE!! Most, hogy kettős Istentisztelet van, a második sokkal jobban hozzám szól, szabadabbnak érzem magam, jobban tudok azonosulni az énekekkel... Nagyon tetszik :) Szeretnék elmenni az elsőkre is, de akkor van a Bibliakör (ami persze szintén szuper:) namindegy..ez most már tényleg nem jön ide ... :)]

Még egy pár morzsa tegnapról:
Délután próbáltunk Dáviddal, és Imivel. Vártuk a Bencét is, hogy jön és lesz dob is, de nem jött.. Viszont megint megtanultunk két számot :) Nagyon ügyesek :) Már csak énekes kéne -meg ugye a dobos, nélkülük elég nehezen megy, és -bármennyire is jó lenne- én egyik helyére se tudok beugrani.

Tegnap tesin 600 métert futottunk időre. Az a leggyilkosabb. 'Végigsprinteltem' (gondolhatjátok, ez nálam mit jelent) az egészet. A végére meghaltam, de fáradozásom ezúttal nem volt hiábavaló: Megvan az 1 pont!!!! :D És nem is utolsónak értem be ;) (igaz, 2 mp -cel rosszabbat futottam mint az aszthmás csaj, de mindegy... :)

Jaigen, megyünk Sárival, Böbével és Danával (meg a fél iskolával) a BODIES -ra. :)
Már régóta el szeretnék menni, de sose jött össze. Iszonyatosan érdekel, hogy hogy néz ki az idegrendszer, az izomzat, a szív, és TESTközelből (hááá-há-há), nem csak abból a bioszkönyvből, ahol elég irreálisan zölddel rajzolták a veséket, kékkel az agyat... (biztos, hogy meg tudjuk különböztetni... -.- )
Igaz, hogy novemberig még várnom kell, hogy lássam mindezt, de legalább megvan a jegyünk, és a helyünk a buszon :)

Naa, úgytűnik, anya letette a telefont. Megyek készülődni :)

mindig tanul valamit az ember...

A héten is tanultam pár új, érdekes dolgot.

-Luciennek az Amélie csodálatos életéből tényleg csak egy keze van!!! Egy autó/vonatbalesetben vesztette el a jobb kezét, és csak utána kezdett színészkedni. Wow! Ezen lezsibbadtam.
-Ha elég ügyesek vagyunk, tudunk egy eredetileg G dúrban levő dalt G# és A dúrban is játszani. egyszerre!! :P
-A fakezelő lakkot nem lehet lemosni a lábaimról.
-Le noms de pays au pluriel sont prédécés de la préposition aux.
-Ha beleteszed a fülhallgatóid az orrodba, és kinyitod a szád, akkor a szádon jön ki a zene!! Komolyan!!:D
-Az iparban az aluminotermiát az átmeneti fémek előállítására is alkalmazzák. Az Al O-val szemben mutatott reakciókészsége olyan nagy, hogy pl. a nehezen redukálható mangán-dioxidból is elvonja az O-t, --> erélyes redukálószer. Írjuk fel a redoxireakció egyenletét!

Valamint új hang került a kedvenceim közé: az, mikor két festőecsettel festenek egy gerendát, és az ecsetek felváltva sisteregnek rajta :)
És megtudtam, hogy az utóbbi 6 évben 5 akármivel csökkent az I Q szintem =/ Pff.. csak tudnám, hova lett...

Ha mindenkire hallgatnék, aki valaha is kritizált (+,-), körülbelül ilyen énképem lenne:

Nagyképű vagyok, szerény vagyok, túl kicsi vagyok, mitképzelekmagamról.
Túl nyitott vagyok-nehogy valaki félreértsen, zárkózott vagyok, mindig a középpontban akarok lenni, félek a világtól,ami körülvesz, elborult vagyok, kívülálló vagyok, antiszociális (!) vagyok, átlagos vagyok, nem vagyok átlagos, bizalmatlan vagyok, unalmas vagyok, kiismerhetetlen vagyok.
Tartok tőled, bajom van veled, a hátad mögött kibeszéllek (mint ahogy mindenkit), de persze közben mindenkivel jóban vagyok, és nagyon megbízható vagyok.
Túl beszéldes vagyok, szótlan vagyok, őszinte vagyok, segítkőkész vagyok, idegesítő vagyok, csendes vagyok, koromhoz képest nagyon érett vagyok, gyerekes vagyok, hülye vagyok, bölcs vagyok.
Szétszórt vagyok, precíz vagyok, mindent elhagyok, ügyes vagyok, béna vagyok, mosolygós vagyok, félénk vagyok, bátor vagyok.
Nagyon kevés emberben bízok meg, meggondolatlanul elmondok mindenfélét mindenkinek magamról, rossz hívő vagyok ésatöbbi...

"Ha az embereknek nem tetszik, hogy így, vagy úgy élsz, másképpen, mint ahogy ők szeretnék, elképzelik, vagy másképpen, mint ahogy egyszer, valamilyen kényszerűség, vagy félreértés parancsára megfogadtad nekik: ne bánjad! Nem az embereknek élsz. "
/Márai Sándor/

Végül is tényleg nem az embereknek.. De az emberekért... Tudod, zsidónak zsidó, erőtlennek erőtlen... Néha túl nagy felelősség.

((((Megjegyzés:
Ezt a bejegyzést minden harag, rosszérzés, kisebbségi komplexus , vádlás, és szeretetlenség nélkül írtam. :) Igaz, feltoltam a szemüvegem, mikor ezeket sorra egymás után megkaptam :) Nem kell félreérteni, se magadra venni, csak ha már az én blogom, gondoltam kiírom. Remélem, nem gond. ))))