Még csak szerda van, de a héten már szakadt le gombom, hagytam el valamit, olvastam ki könyvet, írtam dolgozatot, kaptam röhögőgörcsöt, voltam nagyon magam alatt, lettek nagy, piros kiütéseim, meg még sok-sok minden, amiről lehetne írnom.
Most itthon ülök és hiányérzetem van, mert nincs ebéd :) Majd talán gabalyítok valamit, de lehet, hogy inkább tanulni kéne?
Megkaptam a fakultációs papírokat. Még van öt napom lezárni a nagy "mi leszek, ha nagy leszek"-dilemmát. Két svédcsavar van a dologban, az egyik az, hogy nem biztos, hogy összejön a franciafakt, 12 emberből nem sok esély van arra, hogy 10-en ezt választják. A másik, hogy az angolt valószínűleg a mostani tanárunk viszi tovább. Aki remélem, nem olvassa ezt a bejegyzést :) Szóval úgy csinál, mintha tanulnánk, közben nem, és nagyon következetlen, nincs szótárfüzetünk sem, sose azt kéri számon, amit feladott, és sose azt adja fel, amit számonkér. Gáz az egész.. senki nem tud angolul, de nyomni akar minket nyelvvizsgázni (gondolom, ciki neki, hogy a tagozatos osztályban még egy nyelvvizsga sincs.) Tulajdonképp még mindig bból a 8 hónap mongol angoltanulásomból élek. Azt tudom, hogy ennél a tanárnál a 4 év alatt megtanultam azt a 2 szót, hogy several, és hogy gruesome. Egy év múlva szeretnék emeltszintűzni, úgyhogy jó lenne, ha kapnánk faktra egy összeszedettebb tanárt. Na mindegy.. meglátjuk, mi lesz, Isten meg úgyse hagy cserben :)
Majd még talán írok valamikor, most megyek enni, aztán tanulok estig, este próba, utána megint tanulok, utána meg nem fogok tudni elaludni a fáradtságtól..

Beutaló

Szakorvosi vizsgálatra
T. Gastroenterológia !
Kérem szíves szakvizsgálatát!
Allergia, k.m.n. T7840

daily routine

tragikomédia

A hét megint elment, és megint nem írtam. Begint beteg letteb, és már egy hete tart, de még nem estem ágynak. Most azt várom, hogy lázas legyek, vagy végleg elmenjen a hangom, vagy valami, mert akkor tudom, hogy utána 2 nap, és teljesen jól leszek.
A bejegyzés következő része zárójeles megjegyzés, csak kéne a zárójel máshova is. Szeretném megtartani magamnak ezt a bejegyzést, ahhoz kellett, hogy átgondoljam a dolgokat. És aki nem akarja megérteni, az ne nagyon olvassa tovább...
Oké, tudom, hogy tovább olvasod.. mindegy...
Tehát betegség... Egyébként lelkileg is kicsit így érzem magam, kivéve, hogy ebben a szituációban nem akarok "ágynak esni" . Nehéz lenne felkelni. Kicsit úgy érzem magam, mint egy beteg -nyilván akkor az is vagyok- akinek tünetei vannak, de nem tudja mitől. Mit kell ilyenkor tenni? Elmenni az orvoshoz. (adott esetben: Isten) Namármost, én már elmentem kb. két hete. És azóta is ott ülök a váróteremben, arra várva, hogy behívjanak. Olyan, mintha végeláthatatlan beteg-sor állna előttem, és én unottan ülöm végig őket a kényelmetlen piros műanyagszékben a kezemben a 671-es sorszámommal. Vagy úgy tűnik mintha nem lenne előttem senki, de direkt nem szólítanak be. Vagy csak rosszkor jöttem?
Nem tudom, mitől van, de rossz. Egészen emésztő érzés, egyszerűen idegesítő. Mindenesetre szeretnék újra gyógyult lenni. A földrengés után mindent visszapakolni a helyére. És jól odaszögezni mindent, hogy az esedékes következőt túléljék ;)
És most úgy érzem, most áll össze bennem a kép. Kezdem megint meglátni Isten akaratát, és... hoppá, mondták a nevemet! Én jövök! :)

!Viva Vasvári!

Bori: Hát ti meg hova mentek?
Marci: Megyünk a Tanárnőhöz a házi miatt.
Bori: Volt házi?!?
Roli: Mi is elfelejtettük. Egyest kap, akinek nincs kész. Most jövünk kunyizni.
B: Megyek én is! Mit mondunk majd?
M: Háát.. Ami jön :)

ezért aztán a lehető legtermészetesebben adtuk elő rögtönzött sztorijainkat:
M: Tanárnő, elnézést kérek, ugye most csúszósak az utak, ónos eső meg minden hülyeség, nem jár a buszom, úgyhogy tegnap beköltöztem a nagypapámhoz ide, Fehérvárra aludni, hogy a héten tudjak iskolába jönni. Tudom, ez még nem baj, de emiatt sajnos elfelejtettem megírni a Retorika házidolgozatot, és most azért jöttem, hogy legyen szíves és ne adjon egyest most az egyszer!
Tanárnő: Roli, és te?
R: Háát, nekem a kollégiumban az egyik srác megőrült, és ámokfutásba kezdett, és .. és.. mágját rakott a nyelvtanfüzetekből, és rituálisan felgyújtotta őket.. és hát.. sajnos én se tudtam házit írni.
B: Jaa, akkor azért füstölt a koli! Az semmi, én meg ültem az asztalnál az ablak előtt, épp nyelvtanházit akartam írni, és hogyhogy, hogyhogy nem berepült a szobámba egy hatalmas rózsaszín elefánt, és elvitte a füzetemet. Akkora sokkhatás ért, hogy sajnos én is elfelejtetkeztem a háziról.
R: Igen. Úgyhogy sajnos csak holnapra tudnánk prezentálni a házijainkat.
A Tanárnő hatalmas röhögőgörcsével küszködött a tanári folyosón. Persze egyikünknek sem adott egyest :D

Illés bölcsességei part 2.

Noé és az állatok
-És akkol Isten letette a bálkát a hegyle. És kijött Noé, és mögötte az állatok. És akkor az állatok azt mondták Noénak: " Köszi, innen mál gyalog medünk tovább"
:D

Esti Kornél esete a bolgár kalauzzal

Megnéztem, hogy tényleg van-e antikvárium a Varkocs szobor mögött. ÉS VAN! :) Igaz, nagyon kicsi, de olcsóbb.
Ahogy bementem, egy szemüveges fiatal srác nézett ki a pult mögül, éppen kínai tésztát evett átlátszó műanyag dobozból. Olyan régi, fakó kabátot viselt, amit szerintem a háborúk elől rejtegethetett a nagyapja egy ládában, hogy ne semmisüljön meg ez a régi nagy kincs, és nagyon elütött a fekete, vastag, modern szemüvegétől. Illedelmesen köszönt. Már rég hallottam ilyen köszönést bárkitől is. Aztán bocsánatot kért, hogy eszik, megkérdezte, hogy miben segíthet, mit keresek. Mondtam, hogy csak jöttem körülnézni, egyébként meg Márait szeretem mostanában, Örkényt, és Kosztolányit. Én lehettem az első látogató ma, vagy talán ebben az évben, annyira lelkes volt. Felcsillant szeme, felállt, nekikezdett a párperces irodalmi prezentációnak, vagyis körbemutogatott mindent.
A pont, amikor elhihette, hogy beszélek művészetül az volt, mikor egy kétkötetes könyre mutatva azt mondta:
-Ez meg itt Jókai életrajza.
-És miért van rajta Munkácsy festmény? (ezt pont tudtam, mert voltam a kiállításon)
-Jajj, peersze, bocsáss meg, rosszul mondtam, ez Munkácsy életrajza! Peersze, ez itt az Ásító inas! Sokan keresik, mióta itt volt a kiállítás..
-Igen, engem is ezért érdekelne..
Azt hihette, hogy nagyon értem az irodalmat, úgy magyarázott, mintha a közös ismerőseinkről beszélgetnénk. "Márai sajnos most nincs. Azt mindig hamar elviszik. A bal polcon a klasszikusok, a jobbon orosz írók, aztán modern költészet. Ha lepakolod az első sort, mert nyugodtan pakolgass ám, akkor találsz egy-két francia klasszicistát, Voltaire-t, meg ilyeneket..." Egy két név hallatán húztam a szám, mintha nem annyira szeretném, vagy bólogatva legyintettem, hogy azt már olvastam. Pedig a legtöbb névről azt sem tudtam, hogy a világon vannak, a legtöbb cím teljesen idegen volt.
A végén kiválasztottam egy kétkötetes Kosztolányi novelláskönyvet. Azt mondta, hogy értek hozzá, és céltudatos vagyok :D
Fizettem, ő meg elköszönt, megint nagyon furcsát, valami ilyesmit mondott:
"Viszlát, további nagyon kellemes délutánt és estét!"

Mikor kisétáltam, eszembe jutott a történet, mikor Esti órákon keresztül beszélget a vonaton egy bolgár kalauzzal, és elhiteti, hogy érti, amit mond. Most én is így éreztem magam :)

140/90

In memoriam tegnap ;) Csak hogy komolyan vegyél! :)
(többiek, ezt most nem kell érteni.)

nade ez már mindenkinek szól:
Lucien. Azért eredeti nyelven, mert így sokkal aranyosabb :)

Igazából most azért írtam, mert láttam, hogy eddig 66 bejegyzésem van, nehogy itt antikrisztusnak tituláljatok vagy valami :) Voilá, gyorsan írtam még egyet.

kori - most nincs kedvem frappánsabbat találni ide..

Szóval, ma én is voltam korcsolyázni az ifivel. Szerencsére nem szakadt le a húgom ujja, (elvégre nem is volt ott..) és egy törött orral sem büszkélkedtehünk :) Viszont koriztunk egy jó órát, egy csomót hülyéskedtünk, szigetet kerültünk, tettünk egy pár sikertelen kísérletet a jég beszakítására, az ágyú figura megtanulására és Kati fellökésére, francia keringőre dobogtunk ritmusosan a fahídon, kitaláltunk egy új jégkoris drámát (ugyan az, mint az eddigiek, csak a jégen:) és műkoriztunk is. (azért nem teszem idézőjelbe a szót, mert én speciel tényleg csak mű korizást tudtam produkálni :P) Emlékezetes volt még Katival egy zsepit használni, és Áron zoknijával helyettesíteni az otthonhagyott kesztyűimet :)
Umm, "ennyimára, kedvesnaplóm", megyek aludni. Holnap, ha tehetem, és engedik, (és ha épp nem a mókusrobbantó-és-kosárfonó-szakkör elő-húsvéti alkalmára megyek) megint kimegyek :)

Az én Istenem és a vihar

“Hagyj fel azzal, hogy arra panaszkodsz a Te Istenednek, hogy mekkora vihar vesz körül! Inkább mondd a Te viharodnak, hogy mekkora Isten áll mögötted!”

nem jó neked a kettes? :o)

-... akkor mekkora az egy szabadsági fokra jutó belső energiája? HONNAN KÉNE TUDJAM?!?! Anya, én ezt mind nem tudom megtanulni holnapra. Ennyi képlet, ez lehetetlenség!!! Semmi összefüggés, és baromság az egész!
- Dehogy! Mondd fel hangosan és úgy könnyebb..
- DE mire az egyiket megtanulom, az előzőt elfelejtem!! Lehetetlen!!!
- Na, jólvan, ne sírj... Hányasért is írnál?
- Hmm.. hármasért - húztam be a nyakam szipogva.
- Mér', nem jó neked a kettes?
- hát... nekem éppen jó lenne...
- Akkor meg hagyjad az egészet, menj aludni, nagyon késő van!
- Hüpp, hüpp... Umm.. OKé :)


A hetem nem állt másból, csak a napi 6-8 iskolában töltött órából, és a másnapra való (nagyjából ugyan ennyi ideig tartó) tanulásból. A nehezén már túl vagyok, ma már tudtam moziba menni, teát inni, Estit olvasni, melegszendvicset csinálni, ablakot pucolni, meg egyéb dolgokat, amiket muszáj csinálnom ahhoz, hogy ne őrüljek meg... És még csak 3 napja járok!!
Viszont szombaton nincs tanítás, tessék engem irigyelni! :P

Jaigen, másnap a tanár megadta a hármast 2.5-re, és nem vette figyelembe az elégtelen dolgozatot, amit a fenti felmentő jelenet után teljes érdektelenséggel sikerült összehoznom :)

Te is zombi, én is zombi, avagy !vamos, revess!

hidegrázás két pulcsiban, 37,0 , holnap duplafizika, elegem van, álmos vagyok, de legalább a holnapi háromból egyet már meg tudok írni :P ... !vamos, revess!

egész jól tudom utánozni a filmbeli zombikat.. Tökjó, Böbével fejlesztettük ki, hörgök, és húzom az egyik lábam magam után :D majd megmutatom, ha akarod, csak szólj :)


inherens = velejáró, szorosan hozzá tartozó, benne rejlő
konszolidált = rendezett, szilárd, tartós. (ezt gáz, hogy nem ismertem..)

Most

Már hatkor fent voltam, sehogy se tudok 9 óránál többet aludni. Valami olyasmit álmodtam, hogy a Komisszal volt előadás valami hatalmas faluban, és Tamás hozott egy új horror darabot, ami szerinte nagyon jó. Attila bosszankodott, hogy miért próba nélkül játszunk, Kali a fényekkel vacakolt, Julcsi a szöveget tanította nekem, Gyuri meg ötpercenként jött hozzánk megölelni minket :) Belevágtunk hát az előadásba -persze próbálás nélkül. Az volt a címe, hogy "haljunk meg együtt " :) Olyasmiről szólt, hogy leprások vagyunk, és azt várjuk, hogy ki mikor hal meg.. Bizarr :D
Aztán meg álmodtam még egyet, -ahogy az lenni szokott- de arra már nem emlékszem.. Hátha eszembe jut a nap folyamán majd valamiről..

Lejöttem a "földszintre", Illéske itt ült a kanapén, szipogott, és a cicával játszott. Apa később bejött, kávét csinált. Az egész szinten kávészag terjeng, és fojtogatja az orromat.. Tudom, képzavar, de tényleg ilyesmit érzek :)
Fent "új ház-szag" van, a konyhabútorból jön. Akkor érzel ilyet, ha épp költözködsz. Mi azt tesszük. Jönnek Lados Pistiék, átadjuk a felső szintet. Sára ma költözik át hozzám, amíg nem lesz rendes szobája. Az enyém asszem végre le lesz hangszigeteltetve valamennyire :)

A jövő héttől előre félek. Még írni róla is szörnyű. A szünet alatt mindent elfelejtettem, teljesen alap dolgokat is. Elfelejtettem franciául, nem tudok másodfokú egyenlőtlenséget megoldani, nem tudom, mit is vettünk egész évben fizikából, meg ilyenek..
És elvárják, hogy az első nap én már írjak 2 témazárót 2 hét kiesés (including the holidays) után.
Most azt várom, hogy 9 óra legyen, és elkezdjek készülődni a gyülekezetbe. Jólesz :)
Valahogy nagyon különleges érzésem van egész reggel. Nem tudom pontosan, de különleges, ez a szó fejezi ki legjobban...

szubjektív

én nem éreztem jól magam..
ha érdekel, a többit majd személyesen..