< begfáztab biattad > és az (el)tanulás

Akárhogyis, kezdenek visszajönni a hétköznapok..
Tanulni kell, megkaptam a nyelvvizsga-időpontot, előbb lesz az írásbeli (ami rossz).

Holnap gyülis piknik, ennek örülök. Most semmit sem szeretnék jobban, mint leülni, és valakivel (akár több emberrel is) beszélgetni órákig mindenféléről... Ebbe már ma is belekóstolhattam a baptifon jóvoltából..
Szeretek olyan emberekkel lenni, akiktől akarva-akaratlan tanulok valamit. Szeretem, ha olyan emberek vesznek körül, akik sokkal többet tudnak, akiknek szélesebb a látókörük. Ők sosem osztják az észt, és sosem okoskodnak, csak beszélgetnek, szerényen, és közvetlenül, én meg iszom, jegyzetelek, és egy halom dolgot megtanulok, megtanulok máshogy is látni. Az itthon is nagyon ingergazdag környezet, ahol megtanulok szeretni, viselkedni, segíteni, gondolkodni, a kezemben vannak a legértékesebb tanácsok, a legjobb könyvek,de rengeteg mindenki tanít még. Ott van pldául Böbe osztálytársam. Tőle tudom pl, hogy Venus Williams most 28 éves, hogy milyen balettlépések vannak, és hogy a kalács tormás sonkával is finom. Tőle tudom, hogy a kövirózsa levelének a leve gyógyítja a fülfájást, és együtt néztünk utána, mit jelent, hogy les faits diverts. Vannak a színházas ismerőseim is, akiktől tudom, milyen az, ha 'borul a színpad', mi az a 'redőny', és tőlük tanultam meg, milyen egy jó előadás, milyen egy jó film. Vagy hogy minden lakó szeretnivaló. (: Aztán van még pár ifis, akiktől tudom az amerikai foci szabályait, tudom, hogy kell süthető gyurmából karkötőt csinálni, mi az a tritónusz, mit tanul egy konduktor, egy ovónő, egy jazz-zenész...
Szóval, csak oda akartam kilyukadni, hogy holnap megint tudok majd beszélgetni (:
Addig meg marad nekem a két aranyhal, és a dunsztosüveg tele lenmaggal. (: És ha megunnám a társaságukat, bármikor tanulhatok angolt...

Juteszembe két markáns-ság:
kommersz = átlagos, átlagos minőségű, tömegesen gyártott
adinámia = izomgyengeség ( ez nálam kommersz dolog :)
;)

párna

Olvastam, hímeztem, pakoltam, játszottam, még a kémiát is megtanultam.. Próbáltam nem gondolkodni, nem alkotni önálló gondolatokat, csak úgy végezni mindenféle megszokott dolgot, amihez nem kell agy, amihez nem kell gondolkodni, amihez nem kell felfogni, és sírni, de így is minden második gondolatom fájt magamnak...
Aztán jött az éjszaka. Elkerülhetetlen. Csak a gondolataimmal maradok, amik nem akarnak leülepedni. Rákontráznak még a körülmények, a sötét, a hideg, az egyedüllét. De a párna egy szuper találmány. Nagyon jó nedvszívó, kitűnő hallgatóság, legfőbb titkok és fájdalmak őrzője...

A mai nap meg a legszörnyűbb, amit ebben az iskolában átéltem.
Ígyhát megyek, inkább véget vetek neki.

Az osztály létszáma: harminc.. nem hiányzik senki...

Csörgött a telefon, de nem értem el. Visszatárcsáztam a számot. A vonal vége már romokban.. Pár másodperc múlva én is... Pedig még mindig nem fogtam fel...
http://fmh.hu/cimlapon/20090425_soponya_tuz_robbanas

A 17 éves fiatalember a MI ZSOLTINK. Nem akarok múlt időben írni róla.
Megoszlanak a vélemények, de abban mindenki egyet ért, hogy a legnagyobb személyiség az osztályban. Valaki azt mondta, Dr. House nincs többé... Olyan rossz ezt leírni, nem is merem, el se hiszem... ˇ.ˇ
Most nem igazán tudom összeszedni a gondolataimat. Nem várta volna senki. Ez nem volt benne a pakliban. Most ugye felmerül a kérdés, miért ő? Ki lesz a következő? Én mikor? Tényleg csak ennyi lenne AZ ÉLET? Ez a szűk 16 év?
Azért, ha egy dolog van, amiben most biztos vagyok, akkor az ez:

" TE vagy az én Uram, rajtad kívül nincsen, ami jó nekem.
Uram, te vagy osztályrészem, és poharam, te tartod kezedben sorsomat.
Osztályrészem kies helyre esett, örökségem nagyon tetszik nekem.
Áldom az Urat, mert tanácsot ad nekem, még éjszaka is figyelmeztet bensőm.
Az Úrra tekintek szüntelen, nem tántorodom meg, mert ő jobbomon van.
Ezért örül a szívem és ujjon a lelkem, testem is biztonságban van.
MErt nem hagysz engem a holtak hazájában, nem engeded, hogy leszálljak a sírba. Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tat a gyönyörűség jobbodon. " (ZSOLT. 16.)

MAjd hétfőn lesz rosz, nagyon rossz, mikor üres lesz a szék, mikor azt kell mondani a tanárnak, hogy " az osztály létszáma: harminc, nem hiányzik senki. "
Dehogynem!!!

(ha valaki netán úgy érzi, szüksége lenne rám, hívjon BÁRMIKOR!)

..with no handlebars.

Tegnap jó volt az ifi, de biztos már máshol is olvastátok...
Ma végül nem mentem el az Ability parkba, Illésre kellett vigyázzak délután. Úgy terveztem, hogy dejólesz, majd lesz miről élménybeszálmolnom, de végül nem lett. Itthon maradtam, olvastam, meg ilyenek... A napom egyetlen említésre méltó cselekménye az volt, hogy elmentünk a decathlonba bentiszandit venni Illéskének. Míg a család szandit próbáltatott, én átmentem egy másik boltba textilfilcet venni a pólóhoz ;)Úgyhogy már nem kell sokat várni, és kész lesz :) Majd meglátjátok ;)
Aztán otthonról elmentünk biciklizni Sárával, megnéztük a Kodós tablót, és fagyiztunk. Itthon megtanultam zongin a trouble-t meg a scientist-t, úgyhogy bibíí :)
Most meg valami béna fűszeres filmet nézünk, ami annyira erőltetett, hogy hihhhetetlen! Már három " is kitaláltam előre.. Atommód fárasztó!! vicces, hogy azért még nézem... úgy is mindjárt vége...

Se füle, se farka

Minden ömlesztve...
Reggel felkeltem, és kivettem a kék kockás ingem a szekrényből, azt, amit Adél tantikámtól örököltem. Megtanultam, mi az az indukció, a dedukció, hány nitrogén atomja van a pirimidinnek, és mik az LSD hatásai, olvastam pár oldalt, benyomtam három sajtos melegszendvicset, és nyomás a suliba. Újszandál és ing; hideg volt mindkettőhöz, de húúkerrz... Azon gondolkoztam, milyen jó lenne elázni hazafelé.
Vasvári tájékán semmi különös, (nekem) még mindig jobb, mint a T., Stella kutya még mindig halott, khmmmkhmm T.nő még mindig nem, az iskolaújság még mindig 200 forint, a nyalóka 70, a mai uralkodó szélirány délnyugati, átlag népsűrűség 3,725 fő / négyzetméter.
Tesire megint elfejetettem ikvippment vinni - idegesítő, hogy számos esetben nem tudok több fele koncentrálni.. Reggel túl rágörcsöltem az esszére... Szóval tesi helyett olvastam. Persze csak egy egyes ellenében, dehát már több is kijárt volna, csak annyira nem érdeklem a tanárt, hogy mindig nyomon kövesse efféle súlyos emberi hibáimat... thank God :) Egyébként a kedvenc dolgaim közé tartozik NEM tesizni. Annyira jó csak ott ülni a romos tesiteremben az EFSZI ciril feliratos barna lovon felhúzott lábakkal, és bontani a vakolatot szimplán azzal, hogy a falnak dőlsz :) Közben nézni a többieket, hogy szenvednek, és azon gondolkozni, hogy mennyire szerethet Isten, hogy ennek az egész tortúrának nem tesz ma ki.. :) Főleg ha még ott a jelenlegi kedvenc könyved mellé.. HMMM :)

Jaigen, könyvek.. Most elméletileg hatot olvasok egyszerre, ami már szinte árt az egészségnek. Az a baj, hogy annyi minden érdekel, mindig újabba kezdek bele, aztán hanyagolom a többit, és mikor ez eszembe jut, azt hanyagolom, és a többit olvasom. Az a gáz, mikor már keveredik bennem Rudolf Lang SS tiszt zsidóellenes tevékenysége Hugh Laurie balek gyilkos főhősével, és nem tudod, hogy most Márai végül összeírta-e Juditot Picassóval, izé Péterrel, aki majdnem halva született, janeeem az Picasso...

Gyilkosmájus.. Legszívesebben átugornám ezt a hónapot, vagy úgy ahogy van, nemzeti ünneppé tenném, hogy még véletlenül se kelljen iskolába menni.. Kezdjünk egy párnapos érettségi szünettel, ami alapvetően nem lenne megvetendő, ha nem kéne B. és Sz. tanárúr-féle konzentrationslagerbe vonulni három napra. (Kisgyóni táborozás) :s Aztán végkimerülésemben hazaérkezek, és két nap múlva mehetek is középfokúzni. De túbí kánntinnyúúd, mert...

Három nap múlva töri kisérettségi, de a túlzás elkerülése érdekében nevezzük év végi vizsgának. A bökkenő csak az, hogy a múlt héten elvesztettem a füzetemet, és fogalmam sincsen, merre lehet. Ez eléggé rontja az esélyeimet.. (a jegyzeteinkből élünk) De ugyanakkor tipikus, hogy PONT azt a füzetemet vesztem el, amiből vizsgázni kell. Így sajnos kénytelen leszek lefénymásolni valamelyik más füzetet, amivel csak az a gond, hogy iszonyatosan vizuális típus lévén sokkal nehezebben tanulom más kézírását, és más jegyzeteit. Remélem, ez nem lesz akadály.
Azért a füzetről még nem mondtam le, ha valaki esetleg látna egy kék spirálfüzetet az én nevemmel, és két fekete-fehér fényképpel az elején (építkezés, és otthonkás Mami Bazsival :) akkor feltétlenül keressen meg! :) (potenciális rejtőzködési helye: Fehérvártól Velencéig, talán Érd, vagy valamelyik más település MÁV talált tárgyak osztálya. Előre is köszönöm :)

Úgy ennyi.. Döntsd el, hogy megérte-e elolvasni...

20.

18:35 már régen elmúlt, húú... karikásat nézek...
Meg örvendek a barátaimnak 8)

Elsőkézből:
A 'szerelmemmel' a mai napon hivatalosan is szakítottunk egy harmadik személy miatt... De azért még maradhatunk barátok...

My future decided (:

Drága Mirjam ma megalapozta az egyetemi tanulmányaimat ilyenformán (:
Annyira köszi, drága vagy! (:

"You hold the future in your hands
You know my dreams and you have a plan
And as you light my way, I'll follow you" (:

// a képről: nem vagyok egy modellalkat, ne azt tessék nézni xD A póló a lényeg:-D //

Amelyben főhősünk szerelmes lesz

Hát, az úgy kezdődött, hogy megláttam, azt hiszem, legelőször közvetetten. Még nem hittem, hogy ebből az egészből lesz valami, de minél többször láttam, annál jobban szemet szúrt. Egyszer csak rájöttem, hogy ő kell nekem. Mindig is tudtam, hogy hiányzik valami belőlem, és most úgy érzem, hogy nem kell tovább keresgetnem...
Egyszerűen tökéletes. Pont olyan, amiről minden olyan lány, mint amilyen én vagyok (valószínűleg csak én) álmodik.. Elég bátor, mégis visszafogott. Még nem nagyon láttam senki hozzá hasonlót, mert nagyon egyedi stílusa van. Modern, de megőrzi a régi értékeket... Mégsem erőltetett, és nem esik túlzásokba. És sötétbarna! Amolyan hozzám-van-kreálva-féle...Még szép, hogy ennyire tetszik! (:

Így aztán , elindultam, felkerekedtem, és felkerestem természetes élőhelyén, ami alkalmanként a helyi teszkó. Elég sok akadály hárult elém alapból, dehát, - szokták mondani - a szerelem vak, csak mentem, mentem, amíg megláttam őt, két sor között gubbasztva unalmasan. (szerintem engem várt) Már többen is szemet vetettek rá, ígyhát elkezdtem közelebb somfordálni hozzá, tudatva a konkurenciának, hogy én is rá pályázok. Elég nehezen érem el nála a célom, detalán ha könnyebben jönne, lehet, hogy könnyebben menne... Most még derűlátó vagyok, de lehet, a nyár vége felé már hanyagolni fogom, egészen addig, amíg ősz felé szépen el nem tűnik az életemből.. Belegondolni is rossz. Örüljünk addig, amíg minden rózsaszínfelhős - illetve majdnem.. Egy aprócska problémáról megefeledkeztem. Talán mégsem illik hozzám! Csak 42-esben lehet kapni!!! :S



(jaigen, és nem pont ő az, csak kábé így néz ki:)

Hevingfán in Zámolysziti

Namega többi: itt

csak mert sosem volt még in medias res

Betettem mindent ami kell, vastagfarmert, dzsekit, garbót, plusz pulcsit a hajnali vonatozáshoz. Felszálltam a vonatra, előtte a kelleténél rövidebb telefonozás, sajna félbeszakasztot bezélgetés. Sanyi volt a kalauz :) de nem ismert meg. Majdnem én sem őt, csak mikor próbálkozott; ez a vonat nem áll meg Velecén. Már le tudom reagálni a hülye poénjait, valamicskét fejlődtem a három év alatt :D Mama felhív, mondja, hogy jön értem, "nehogy bántsanak a diszkóból hazajövő fiatalok." Próbáltam rámutatni, hogy a diszkóból nem fél kilenckor jön haza a fiatal, és hogy Velence fél fiatalságát ismerem, a másik fele-halmazba meg az előzőek kistesói tartoznak. Ja és hogy tényleg ne csináljon enni, mert nem vagyok éhes (: Meggyőztem.. Aztán azon gondolkodtam, hogy amellett, hogy a vonatozás az egyik legjobb dolog, biztonságos is. Mert, ki akarna eltéríteni egy vonatot? Elképzeltem, hogy 4-5 símaszkos szekrény fazon száll fel az új pirosvonatra ordibálva. Átvágnak a mindössze 14 utason, (akiket persze túszul ejtenek) megkeresik a masinisztát, és fegyvert fogva ráparancsolnak: DEbrecenbe!!! nonsense...
Így hát terroristáktól és velencei gettósoktól mentesen battyogtam végig a 873 métert az állomástól mamáékig. A hétvége szép volt, beszélgettünk, rengeteget nevettünk, nosztalgiáztunk, fagyiztunk, babáztunk, népi vásárba mentünk, törökmézet ettünk, és rá Dr. Peppert, sokáig aludtunk, napoztunk, és labdáztunk. Szerettem. Az egyetlen negatívum, hogy alig volt nyári ruhám a 30 fokban :) már nagyon hiányzott a hétköznapokból. Végül is, ez a hétvégék -és szünetek- értelme.

Bori annyira örül a jóidőnek, hogy el is felejtkezik a blogjáról pár napra (:

szertesz-éjjel

11:03: najó, elalszom végre. Reggel nem fogok tudni felkelni...
11:21: mondom elalszommm...
00:03: nanee, már megint kezdődik.. Nem baj.. csak fekszek itt és várok, mostmár bármelyik pillanatban elnyomhat az álom...
00:45: hallgatok valami koldplélyt.. a britek 70 %-a is azt hallgat elalvás előtt. megnyugtató.
01:56: hihetetlen jó lett ez az album.. de aludni nem lehet rá. Kikapcsolom, hátha végre..
02:00: ajjaj, két óra... Mondjuk tegnap éjjel 12 órát aludtam... Biztos ezért van...
02:12: mehhheleehegg vaahhann!!!
02:15: oké, kinyitom az ablakot. lassan el kéne aludni..
02:20: de jó idő van! De mi van, ha bejönnek a pókok? Mindegy, csak aludjak már!
02:25: mi ez a zaj? nagyon hangos.. pedig már aludtam három perce!!! tajtékzik,(hogy jut ilyen eszembe fél 3kor?) mint egy tehervonat.
02:28: Jó hosszú tehervonat lehet... Vagy mindjárt öt egymás után.
02:40: rendőrautó ilyenkor? nem lehet túl felemelő rendőrnek lenni...
03:05: najó, már nagyon unom!!!! nem gondol semmire, nem gondol semmire!!!
03:05:32mp: (nem gondol semmire)
03:05:37mp: de könyörgöm, hogy lehet az a szegény kislányt Őszi Málnának nevezni?!?
03:30: najó, újra zene.. hátha..
03:54: ez a Kenny Kirkland tud valamit!
04:13: jéé, felébredtek a madarak :) Lassan el kéne aludni, három óra múlva kelek. Mit is mondott mindig Zsuzsa néni a madarakról? Valami volt, hogy a madarológusok népdalrészleteket fedeztek fel a madárfüttyben...
04:36: Hányan vannak fent? A koliban ketten, a panelben négyen.. Meg én..
04:50: biztosan nem iratja meg a franciát.. vagy igen? Mit is mondott? ["franciára koporsóval a hátadon is bejössz!!"] áhh.. esélyem sincs..
05:03: meheddig tart még?!? két óra alatt pont kiolvasnám a könyvet..
08:10: ÁÁÁ!! neee, elaludtam!! 20 perc múlva fizika..