Csontváry kútja PécsETT

3-4 éves koromban sokat jártam oda, mert anya ott tanult. Szerettem, ha levitt. Ott volt dédipapa, a kicsi háza kicsi karácsonyfával, papával töltött napok lapátosfagyival, nagycsúszdával, állatkerttel, és nagy sétákkal.

Anya egyszer elvitt a Csontváry képtárba. Nem emlékszem rá, de már voltam ott. Az egyik teremben, tele a leghíresebb festményekkel, megszerettem az egyik képet. A Názáreti Mária kút van rajta. Nem a magányos cédrus kellett, nem is a hatalmas Baalbek, hanem ez. Tegnap újra láttam őket, és eleinte nem értettem, hogy annyi nagy festmény közül nekem miért pont ez a "jelentéktelen" tetszett.

Így évek után megtudtam, hogy Mária mögött a bajuszos ember a festő önarcképe. Ő a vízöntő a képen, inni ad a többieknek, férfiaknak, nőknek, Máriának, és az állatoknak , tulajdonképpen a kép legfontosabb szereplője. Nem semmi!! Bevállalt egy ilyen képet, mellesleg prófétai jelentőségű szerepet könyvelt el vele magának... Nagyon tetszik a gondolkodásmódja! Egoja teljesen rendben, még ha túl merésznek is tűnik, az, amit festékbe öntött. Hamar rájöttem, hogy kicsibori tudott valamit, amit én nem...

Mellesleg Csontváry lett a kor legnagyobb plein-air (lényege: látvány hangulatának megörökítése) festője. Életének főműve, a 28 négyzetméteres Baalbek a világ legnagyobb ilyen festménye volt. Egy négyzetcentimétere 60000 forintot ér!!