Nemistudomhányadik fejezet, melyben főhősünk gyümölcsöt eszik (!)

Agárdon a strandon szederrel kínáltak. Úgy döntöttem, legyőzöm félelmem, vagy undorom, vagy nemistudommim, és eszek egy szemet. Lassan bevettem a számba a gyümölcsöt. Aztán gyorsan megrágtam, hogy "inkábbmégsemeszemmeg, najódemégis, de inkább legyünkgyorsantúlrajta. "
Hihetetlenül savanyúnak tűnt. Aztán, mikor már kellő időt töltött a számban az idegen anyag, elkezdett édeskéssé válni. Nem mondom, hogy jó, de semmiképpen nem rossz, és mindenképpen lila ízű. Meg is ettem még egy szemet. Azt hiszem, életemben nem ettem még ennyi szedret egyszerre...

Itthon a hűtőben egy fél görögdinnyét találtam, akkorát, mint (két néger :) a lábszárcsontom -persze hosszában. Dinnyét egyébként "ettem" már többször (2) is rövid életem során.. A reggeli sikeren felbuzdulva levágtam magamnak egy 'szeletet'. (igazság szerint egy egérnek elég is lett volna, de azért enyhe jóindulattal már nevezhetjük szeletnek...) És meg is ettem! Pontos adatokat nem jegyeztem meg az ízéről, nem koncentráltam oda rendesen, így csak halvány foszlányaim vannak róla... Az lehet, hogy olyan, mint a cukros víz? Nem emlékszem, hogy az édesen kívül bármilyen szignifikáns "dinnyeízt" fedeztem volna fel benne.. Kénytelen leszek holnap is megkóstolni..

Eljátszottam a gondolattal, mi lenne, ha szeretném őket.. Nem kéne széttrancsírozni a túróstáskát a két szem mazsola miatt, és az összes finom-de-sajnos-gyümölcsös sütit végigkóstolhatnám a gyülekezetben közösebédkor. De nem is tudom... Talán a fejemben kéne eldönteni. Viszont valószínűleg folytatom a kísérletezgetést, és ha lesz valami jelentős eredmény, feltétlenül közlöm veletek, ha érdekel, ha nem! :)

/holnap meg kimosom a trikómból a szedret:) /