Gasztroenterológia: első felvonás

Hogy lehet a gyerekosztályt közvetlenül a patológia mellé tenni, könyörgöm!? Bár nagyon szimbolikus. Az alagsorban ugyan ott ér véget az élet, ahol kezdődik...
Azon is gondoltam, mit jelenthet a patológia melletti szoba nagy vaskonténerekkel: "anyag osztály. " Egy csomó gyanús kinézetű piros-zöld cucc úszkál formalinban a polcokon, a legtöbbje még friss lehet. Apa már naivabb, szerinte csak tisztítószer-raktár... A kijáratnál halottaskocsi mondjuk nem volt túl bíztató.
Namindegy.. Hála Istennek ott helyben le tudták venni a vért. Bementem egy nénihez, aki unottan köszönt - elég bunkónak tűnt. Megkérdeztem, hogy aztán hány ibrikkel akarnak lecsapolni, mire ő unottan beközli, hogy majd ha végeztünk, megtudom. A nő beszúrta a tűt, és hirtelen átváltott jófejbe. Négy fiolával vett le, és legnagyobb örömömre babatűt használt. :)
A vérem gesztenyebarna színű volt a műanyagcsövön keresztül. :) Utána még kérdezősködtem egy kicsit, ő meg elmagyarázott egy-két dolgot, megmutatta a szelepet, ami bent tartja a vért, ha cserélik a fiolát alatta, meg egyéb izgis dolgokat. :)
Hátra van még a második felvonás: egy hidrogénteszt, amikor a kifújt levegőből állapítják meg, hogy laktóz, avagy tejfehérje intoleranciám van. A bökkenő az, hogy 3 órás a procedúra... Április közepére kaptam volna időpontot, de hála apa kitűnő diplomatikai készségének, áttettek március elejére :) (kíváncsi lennék, mit mondott annak a nőnek..:)
Nohát, helyzetjelentés megvolt, megyek az iskolába szavalni! :)